Visszatérés után jóleső tevékenység körülnézni, mi minden történt a könnyűzenei élet engem leginkább érdeklő szegmenseiben. Alig észrevehető biccentéssel vettem tudomásul, hogy a soron következő U2 album 2008-ban biztosan megjelenik, sőt, Daniel Lanois producer szerint már el is készült az anyag, amely a legutóbbi LP, a How To Dismantle An Atomic Bomb továbbgondolása lesz. Ezen se lepődöm meg, hiszen a U2 legutóbb 1997-ben alkotott izgalmasat (igen, a többség által megvetett Pop-ról beszélek), utána szépen ráállt (visszaállt) a kiszámítható stadionrock vonalra a 'kis Bono vokál itt, kis Edge gitárszóló ott, világmegváltunk, közben végig vidámak vagyunk' receptúrának megfelelően. Annál félelmetesebb viszont a tény, hogy megint eltelik négy év a legutóbbi lemezhez képest, hihetetlen, mennyire rohan velünk az idő.
A másik nagy bejelentés már egészen testközeli: tegnap robbant be a hír az LD-50 főoldalán, miszerint fellép hazánkban az amerikai, nagyon öntörvényű, industrial és breakbeat hatásokkal teletűzdelt electro-punk nagyság, a Mindless Self Indulgence! A világhírű banda tudomásom szerint lemezeladások tekintetében is sikeres: alsó hangon többszázezer lemezük fogyott, ennyire rétegzenénél még az amerikai piac nagysága és sokszínűsége sem feltétlen garancia a nagy számokra - a főleg electro-industrial előadókra specializálódott Metropolis pedig nagy vásárt csinált a leszerződtetésükkel. Ide vonatkozó hír, hogy hamarosan megjeleik a banda első DVD-je, Our Pain, Your Gain címmel, amelyen három, new york-i fellépés anyagából tekinthetünk meg tekintélyes mennyiséget (több, mint húsz dal, remixek, extra videók, miegymás). Száz szónak is egy a vége: találkozunk október 29-én, az A38 hajón!
Ha már ipar, nézzünk le mélyebbre, mondjuk az Ant-Zen kiadóhoz, amely a ritmikus noise egyik erődítménye a kortárs kísérleti industrial világában. A legújabb történés a Synapscape új lemeze, amely a Now címet kapta. Zajos IDM anyagról van szó, amely sok hasonszőrű egyeddel ellentétben még széttorzított vokálokat is felvonultat a nyomasztó hatás kedvéért (innentől már a darkelectro felé közelít), bár az instrumentális számok itt mind erősebbek. Nem kalandozok el túl messzire, ha a Hymen Records háza táján keresgélek további újdonságok után: az IDM-ben jobban elmerülő Ant-Zen alkiadó legfrisebb nevét köszönthetjük a Tonikom-ban. Ami elsőre feltűnt a projekt myspace oldalát lesve, az maga az előadó, akiről lerí, hogy egy fiatal hölgyet tisztelhetünk benne. Tehetségesen mixeli az IDM, a DnB és az ambient elemeit, így képezve le komor és éteri hangulatokat, tömény zajfüggönyök és szélsőségesen széttört ütemek segítségével. Harmadik lemeze, az Epoch (lásd borítót balra), már megjelent, lehet letesztelni.
