MOFOKARCSI

Egyik cimborám egy barcelonai lemezboltból mentette ki ezt az EP-t és nagy vigyor kíséretében ajánlotta nekem. Több se kellett, hogy meghallgassam, a mesés bortító pedig csak tovább fokozta kíváncsiságom. A száraz tények: az EP a Modeselektor kiadójánál, a…

Csak nem akar kihalni a new-wave/post-punk/electropop vonal, ékes bizonyíték erre például a Burn The Negative debütalbuma, az In The Atmosphere. Az irány most már persze nem az a bizonyos harsány és vagány dance-punk cucc, amit a Rapture képviselt, hanem a napjainkba talán jobban…

Soron következő lemez a mára unásig agyoncsépelt electro stílus ikszedik példánya. Az ok, amiért felkerült ide ajánlóba, valójában az a Waxdolls anyagát fűtő, jó tömény szexualitás, ezek nem csak nyalókát szopogatnak. A zenei körítés semmi esetre sem nevezhető…

Sok új zenét nem hallgattam az utóbbi hetekben, de amit igen, azt viszonylag sok alkalommal, újra és újra. Egyikük a Toob, szerintem gyönyörű című lemeze volt. Ez se mai hír amúgy, hiszen az album tavalyi évjáratú, magam pedig először legalább három hónapja vettem elő. Az…

A Motor jellegzetes, zakatoló hangjával valahol az első és a második album kiadása között ismerkedtem meg és gyakorlatilag azóta nem tudom kiverni a fejemből, még ha időnként háttérbe is húzódik. A 2007-es szigetes koncert volt a méltó csúcspont a viszonyunkban, azóta én…

Már megint jó előre mondom, mi van, hiszen ez csak júniusban jelenik meg, de hát nincsen ebben semmi különös már, bár a miénkénél fejlettebbnek mondott demokráciákban csúnyán lelőtték volna a netemet ezért, mármint, hogy én és még jó sok virtuális cimborám idő előtt…

Végre már, kiáltottam fel örömömben, amint megpillantottam az új EP, a Hard Islands borítóját. Nathan Fake és a munkáit kiadó Border Community az ínyencek zenéje volt mindig is, hozzá(juk) hasonló okos house muzsikát kevesen gyártanak. Nathan Fake a színtér egyik legcukibb…

Ez se friss hír, igazából legalább egy hónapja ki akartam tenni ezt az ajánlót, de valahogy sosem alakult úgy az életem, hogy megtegyem, egészen mostanáig. Ami miatt a mai napig is kiposztolásra érdemesnek tartom az anyagot, az egész egyszerűen az, hogy egy igen kellemes…

Tiga már réges-rég nem az az aranyos képű, napszemüveges srác, aki képzeletbeli kalandtúkákat jár Sexor bolygóján, meg az e-clash frontvonalában. Elmozdult ő valamiféle németes szigor irányába. Ezt onnan lehetett levenni, hogy szettjeiben egyre többet kalapálnak, illetve, hogy…

Régen írtam ide negatív kritikát, hát most megkapjátok. A nagy zenevadászatok idején elég sokminden megfordul nálam, a bepróbálást persze több tényező befolyásolja, leginkább az, hogy felkelti-e szűnni nem akaró érdeklődésem. A MSTRKRFT esetében elég csak a névre nézni,…