Az Origo vendégszobája vendége volt Málnay B. Levente, a Music Television Magyarország vezérigazgatója még tegnap. Kedves fickó, szépen mosolyog és nagyon szépeket mond: hisz abban, amit csinál. Ez az ország igazán megérdemel már egy érettebb és nyitottabb zenecsatornát, ha csak félig valósul is meg a főnök nagy álma, már elégedettek lehetünk. Jó ideje keringenek a hírek a csatorna létrejöttéről - ami most már tuti, hogy indul október elsején -, és jómagam, sok-sok "messze átlag fölötti zenefogyasztó" ismerősömmel együtt azon tanácskoztunk, vajon tényleg teret kapnak-e majd olyan stílusok és előadók, amelyek ugyan eggyel-kettővel a kockázatmentes közízlés alatt tevékenykednek, de annál sokkal érdekesebb világot képviselnek, nem mellesleg tőlük nyúlják az új módit a trendkutatók (jobb esetben)?
El tudom én képzelni, mennyire izzadságos lehet a Vezérigazgató Úr munkája-küzdelme: szíve szerint repítené a csatornát az egekig, befogadna megannyi rétegzenét, képviseletet, megjelenést tenne lehetővé még a cyberblackdubstepelectrometalcore-rajongó Pistikének is. Ám a tök evidensnek számító Beavis & Butthead honosítására (amit felirattal azért, de már vagy nyolc éve leadtak hazánkban) vonatkozó kérdésnél máris megtorpan a nagy lendület: közvéleménykutatunk, megfontoljuk, óriásikat vitázunk, aztán lehet, hogy 2008-ban, majd, ha ti is úgy akarjátok, de csak akkor, tényleg. Jézusom, egy idejétmúlt sorozatról beszélünk, ember! Ha a vonakodás mögött mindössze az időtengely áll, oké, elmegy, sőt, úgy legyen. De ha már ezen a ponton a szponzorokkal meg a nézettséggel kell hadakoznia az "újdonságokra éhes és nagyon bevállalós" gárdának, mi lesz itt a szubkultúrákkal, például? Mégis mit tekint annak a kedves szerkesztőség? Van-e valamilyen konkrét határ (nyílván a BTK-n, meg a közerkölcsön kívül), amin túl már, vagy még nem minősül egy rétegzene magyar MTV kompatibilis szubkultnak? Rengeteg irányba lehet kalandozni, tudom én, ahogyan azt is, hogy nehéz egyensúlyt teremteni, meg aztán a szerkesztőség ízlése, illetve a beérkező visszajelzések fogják formálni az adásokat. Viszont elnézve az MTV nemzetközi műsorképét, ismerve azt, hogy mennyire volt progresszív az adó a '80-as években, és hogy mennyire nem az manapság, kétlem, hogy olyan nagy világmegváltás lesz itten. Nemzetközi szinten is szét kellett darabolni a csatornát, hogy valamelyest, a felszínen követni lehessen az őrült folyamot. Itthon lesz egyetlen adó mindenre. Talán megoldható a történet, de ahhoz tényleg bevállalósnak kell lenni, nem csak ilyen tessék-lássék módjára hitegetni a népet.
"Az MTV a fiatalokon belül a leginkább progresszív és trendsetter "early adopter" célcsoportot célozza meg. Ez egy rendkívül értékes célcsoport, amely iránt nagyon sok hirdetőnk érdeklődik." - mondta még a vezér másutt. Ennek én is nagyon örülök, ezért álljon itt egy rém egyszerű jótanács. A trendszettereket meg az early adopter réteget egy dologgal lehet megfogni, ez pedig a tökösség-nyitottság-naprakészség édeshármas, no compromise here. Ha zsírul megy a menet, annak híre megy, ezt el lehet nekem itt hinni. A trendszettereket amúgy sem kell félteni, kedveseim. Ja, hogy ők kevesen vannak, de úgyis a netet bújják? Hát ez bizony nagy probléma, amit kivédeni lesz a csatorna legnagyobb kalandja. Amúgy meglepő lehet, de a T-Mobile-t nem tartom rossz kapcsolatnak, mivel a társaság számos, ténylegesen progresszív elektronikus zenei fesztivált támogat nyugaton, nálunk is fut az Electronic Beats, egyszóval jöhet az.
Egyébként két ismerősöm is járt tegnap a casting-on, amelyre jól láthatóan nagy tömegekben jelentkeztek be a Barbie és Ken másolatok, bár én ezt letudom annyival, hogy valószínüleg ugyanezek az emberek próbálkoznak be minden bemondóválogatáson. Azt viszont némileg nehezebben nyelném le, ha olyan híreket hallanék a későbbiekben, hogy nem engedték meg a jelölteknek, hogy erős egyéniség, igaz véleményvezér módjára rögtönözhessenek a kamera előtt. Na az baszna be csak.
Sok szerencsét kívánok Málnay B. Leventének, mert szüksége lesz rá, neki is meg lelkes csapatának is. A remény hal meg utoljára, úgyhogy azért várom október elsejét, akkor majd kiderül, mennyire volt valós a nagy aggodalom. Mert azért azt lássuk be, sok pozitív fejleménye lehet egy, a trendszetter várakozásoknak csupán 50%-ig megfelelő magyar MTV-nek is, de ezt már említettem az elején.