A Maps valójában egyetlen arc terméke. Őt James Chapmannek hívják és a Mute adja ki munkáit. Előző lemeze, a We Can Create meglehetősen egyedi világú, egyben bosszantóan tömény hallgatnivaló volt: szép, de igen erősen melankolikus számok voltak rajta végig, ez a szilárd egységesség pedig szinte szirupossá tette. Azokat a véleményeket sem lehet figyelmen kívül hagyni, amelyek egyszerűen legiccsesezték a produkciót. Mindenesetre tény, hogy a Maps 100% analóg hangzása kiválóan illeszkedett a Mute repertoárjába és jó eséllyel lehet népszerű a Mute lemezeket kedvelők körében. A nagy siker elmaradozott valamiért, ezen talán javít valamit a második lemez, a Turning The Mind. Az első belehallgatás alatt csak arra tudtam gondolni, hogy szépen megismételte megát a srác, tehát akinek az előző lemez tetszett, ebben se fog csalódni, a hangulat és az analóg hangzás megmaradt. Aztán befutott a Let Go Of The Fear analóg diszkója (klip alant) és némileg változtatnom kellett álláspontomon, Chapman nyitni igyekszik a világra, ez pedig jó. Főleg azért, mert az emlegetett track kifejezetten bejövős, simán leadható bármilyen buliban, szeretni fogják. A lemez többi részében lényegében maradt a már bevált recept, illetőleg találni sajnos néhány érthetetlen közjátékot is, az énekhang pedig lefárasztó lehet negyed óra után. Végülis egészen vállalható munka, bár én nem fogom túl gyakran elővenni. Az pedig, hogy sikerül-e bővíteni a rajongótábort, csak az elkövetkezendő hónapokban derül ki.
