Londoni túrám egyik elengedhetetlen állomása volt a Regent street 185-191 alatt található BOSE márkabolt. Feltett szándékom volt ugyanis megvenni a gyártó TriPort IE néven futó in-ear fülesét. Több oka volt, amiért nem itthon vettem meg. Egy: itthon nincsen Bose márkabolt. Kettő: kapható ugyan komolyabb helyeken, azt hiszem, 28 000 HUF körül, ami drága. Érdemes márkaboltban venni, mivel olyannyira hamisítják, hogy még az Amazonon is sorozatosan beszopják a vásárlók. Az ötlet gyorsan jött, úgyhogy azt nem tudtam kideríteni, hogy itthon az első, vagy már a második generációt árulják-e, márpedig ebből csak a második generációt érdemes beszerezni. Meg aztán, az életre szóló garancia működik online is.
Már a boltban kellemes meglepetések értek. Először is, ha éppen magánál hordja az ember a régi fülesét és azt a helyszínen vásárláskor leadja, kedvezményt kap. Ez hivatalosan 15 font. Nálam éppen nem volt egyetlen kidobandó füles sem, de az eladó simán megadta a kedvezményt, ami több lett a vártnál. Összesen 62.64 fontot fizettem, 79 helyett. Mindjárt kellemesebb. A csomag kibontásakor a mellékelt képen látható látvány fogadott. A második generációs modell már tartalmazza az extra csiptetőt, amit az első modellhez utólag küldtek el, vagy csak a későbbiekben adtak hozzá, megújult a bőrtok, és, a kábel (amely egyébként meglehetősen masszív darab) színe fekete-fehér, innen a legkönnyebb felismeri az újabb modellt. Ez egyrészt veszettül jól néz ki, elitista zenebolondoknak ajánlott igazán, mivel feltűnő jelenség az utcán egy ilyen. Ám nem csak külsejében lett jobb ez a modell, mivel úgy tudom, a hangzásán is csiszoltak.
Amelyről ha csak egy szót kellene leírnom, az a csodálatos lenne. Ebben a kategóriában már elvárható, hogy ne kelljen mindeféle effekteket és EQ trükköket bevetni a hanzás elviselhetővé tételéhez, a Triport IE pedig alaposan felülmúlta várakozásaimat. Az alapgép, amin használom, egy Cowon D2-es, amely a hangzást feljavító technológiák tárházával rendelkezik, a basszust például alapból három módon lehet tuningolni. E trükkökhöz szükségem is volt az egyébként teljesen okés AKG K10P (az előző fülesem) esetében, ám az első összehasonlító teszthez mindent lenulláztam. Nos, az eddig igen kedvelt AKG modell egy kartondobozba zárt Sokol rádió szintjén szólal meg a Triport-hoz képest és ez nem túlzás. Mivel az elfogultságot itt rám lehetne sütni, gyorsan továbbpasszoltam a barátnőmnek a füleseket, ha ő is ennyire hallja a differenciát, akkor minden oké. Hallotta. Sőt, el volt képedve a különbségtől. Innentől kezdve az AKG-t félretettem, elő se veszem többet, de ha valakinek kell, szívesen eladom jutányos áron. Szóval a Triport betartja a "lifelike sound" ígéretét, a hangok teltek és tiszták, a basszus tökéletes, pedig a D2-es Mach3Bass, igen erős basszus effektjét nullán hagyom, a BBE effekből meg elég a kettes a tizes skálán, ha nagyon előre akarnám tolni. Az éneket, meg a hangszereket egyenként ki lehet hallani mindenféle környezetből és ez az a füles, amely gyönyörűen megmutatja a kizárólag számítógépen, vagy élő hangszerekkel összerakott zenék közti óriási különbségeket. A mellékelt szilikondugók kényelmes viseletet biztosítanak, illetve segítenek a külvilág zajainak kiszűrésében, bár teljesen azért nem szüntetik meg azt (szerintem ez nem szükséges, mivel veszélyes helyzeteket okozhat a közlekedésben). A szilikondugók illesztésén is javítottak a második modellen, már nem esnek le olyan könnyen.
Amikor az ember jobb technikára vált, újra és újra felfedezi régi kedvenceit, mivel olyan hangok jönnek így elő, amelyeket előtte nem is hallott. Most is így vagyok vele, a különbség mint mondtam volt, szinte döbbenetes, az unásig hallgatott dalok is új értelmet kaptak. Nagyon ajánlom ezt a cuccot mindenkinek, aki nem szeretne monstre, fület teljesen lefedő fülest cipelni magán, hanem egy pillekönnyű, praktikus darabot használna, amellyel a hangminőség terén sem kell különösebb kompromisszumokat kötnie.
