Az utóbbi évek legnyugisabb Valentin napja után, mielőtt még eltűnnék a hétvégére, ajánlok valamit. Aki rajta tartja a kezét az indie szcéna ütőerén, az tudja, hogy a nu-rave meg ez a francia-electro dolog már kifutóban van, ezt még a Kollektívások is megmondták a Webcsatornán (valami olasz, meg spanyol dolgokat emlegettek). Van helyette egy tropical-vonal, aminél meglepőbb húzást én se tudtam volna elképzelni, pláne azt, hogy én hallgatni fogom egy percnél is tovább. Jó kis trópusi, afrikai bulihangulatot vegyít old school new wave muzsikával a Vampire Weekend nevű formáció, amely villámgyorsan meghódította a Pitchforkot (is) és valóban tiszteletreméltó profizmust sugároz, a frontember meg egyszerűen zseniális. Persze ez is New Yorkból jön, de ezen gondolom már nem lepődik meg senki. Igazából én inkább egy fergeteges buli utáni, csoportos, vigyorgós lazuláshoz-táncikáláshoz tudnám elképzelni egy kora reggeli órában, de ez csak azért lehet, mert mostanában eléggé nagyon elengedem magam. Meg aztán, nehezen tudom elképzelni, hogy ez annyira nagy őrültetet gerjesszen, mint a nu-rave, hiszen nem mindenkinek van virágkoszorúja, meg fűszoknyája (amit aztán fel is kéne venni), pláne így késő télen. Ám ha így folytatják, az R-GO lesz a legnagyobb királyság a Death Disco bulikon, figyeljétek csak meg. Egyébként hatalmas móka ez, de tényleg.
Viszont aki a legkülönfélébb okokból kifolyólag nem akar ebbe beleszállni, az próbálkozzon inkább a The Virgins hallgatásával. Állítólag ez még egy lépéssel előrébb van, de legalábbis azt híresztelik róla nálam sokkal okosabb emberek, hogy figyelni kell rá. Eddig csupán egy négyszámos EP-t hozott ki e (naná, hogy) new yorki banda. Próbáljátok ki.