"Pont úgy szól ez, mint a '90-es évek, but who fucking cares!" - hangzott el (újra) a kritikusainak címzett kiszólás Ronan Harris szájából a koncert egyik emelkedett pillanatában, mintegy önigazolásként. Még szerencse, hogy rajongókból sokkal több volt tegnap éjjel a Kultiban, na ők biztosan olvassanak tovább.
A futurepop megteremtőjeként elhíresült VNV Nation (a stílussal és a bandával kapcsolatos alapokat már lejegyeztem korábban) már járt nálunk, 2005 április 13-án, nem másutt, mint az A38 hajón, két előzenekarral és erős technikai háttérrel megtámogatva. Arról az alkalomról egészen jó emlékeim vannak, hiszen több haverommal vállvetve segítettem a színpadrendezésben, valamint szendvicseket készítettem az addigra biztosan megéhezett bandatagoknak. Már a kézfogásnál érződött, mennyire dinamikus és közvetlen ember Ronan Harris, a VNV frontembere és mennyire kedves óriás Mark Jackson, a VNV dobosa. Maga a koncert pedig teljesen korrekt volt, sőt, nagyon sikeresen egybeolvasztotta a jelenlévők szívét-lelkét Ronan lelkesedő szeretete.
Ilyen előzmények, illetve egy, a banda életútjához képest teljesen korrekt új album, a Judgement végighallgatása után legalább ekkora szeretetdózisra lehetett számítani az idei koncerten és azt kell mondjam, e tekintetben maximáisan teljesített a VNV Nation, de leginkább a közönség. A magyar közönég amúgy legendásan hálás fajta, a darkelectro színtéren különösen, és bár ma sokkal kedvezőbb lehetőségek vannak, mint pl. 10-15 éve, a hazai kemény mag a mai napig kitörő lelkesedéssel fogad minden idelátogató darkelectro hőst, de az ikon kifejezés talán jobban ideillene, főleg a VNV-re.
Lemezbemutató koncertet indítani nem is lehetett mással, mint a VNV-hangzást aktuálisan legjobban képviselő The Farthest Star-ral (itt Ronan kiosztott néhány pacsit), a rá következő Darkangel pedig személyes kedvenc a régi dalok közül, úgyhogy innentől kezdve kb. mindenkit kenyérre lehetett kenni, középen a hírhedt fesztivállátogató férfi keménymag pogózott önfeledten. Ronan jó szokása szerint szórakoztató és közvetlen szövegeléssel múlatta az időt a számok közti apró-néha kicsit hosszabb szünetekben. Kritikusi oldalam azért felszisszent az olyan intermezzóknál, mint "Kapcsoljátok le a fényeket! Nem, még nem, csináljátok vissza!" - ez így, hogyismondjam, nem professzionális. Ronan egyébként begyakorolt lazasággal és természetességgel hevítette a hangulatot. Már az elején megjegyzezte, hogy a szokásosnál néggyel több számot fognak nekünk játszani, a közönség élvezett, de a végén arról mindenki elfeledkezett, hogy nem volt itt több dal, mint általában a turnékon, beleértve a három ráadást: így kell megbocsájthatóan füllenteni. Jellemző momentuma a koncertnek, amikor az előzenekar Head-Less frontembere felpattant a színpadra énekelni, a hangulat családias, a közönségből áradó intenzív szeretet kitörölhetetlen vigyort épített a bandatagok arcába, szerették nagyon, ami történt, "Különlegesek vagytok!" - mondta Ronan. Valóban, ez a koncert technikaliag bőven a korábbi alatt volt, mégis erőteljesebbre sikeredett annál. Szépen szólt (voltam oldalt és középen is), de a kivetítés például totál semmitmondó és eseti, az öt nyelven való elköszönés azért baráti gesztus a részükről. Ronan hangja egyébként sokat javult a 2005-ös koncert óta: képes albumi minőségben énekelni, az improvizatív(nak tűnő) részek pedig igen hatásosak. Nagy-nagy tetszést aratott a Standing és a Fearless előadása, VNV koncert pedig nem létezhet a színtér legjobb szerelmes dala, a Beloved nélkül, ez majdnem a végére került. Kisebb meglepetésként ért, de annál inkább élveztem az utolsónak eljátszott Electronout-ot (Ronan itt szintin pötyögött), amely szerintem simán az együttes legjobb instrumentális szerzeménye. Itt ért véget a koncert, mindenki maximálisan boldog. A szétszerelésnél masszív EBM szett dübörgött, Nitzer Ebb, Suicide Commando, Proceed (?) a sorrend, utána hazaindultam, akárcsak a többség.
A VNV Nation, azon belül Ronan Harris, nagyon szokat tett a darkelectro színtérért, az őt övező rajongó szeretet abszolút megérdemelt. Sokáig fogják még emlegetni ezt a koncertet a rajongók, az új album jól vizsgázott, az pedig elég beszédes, hogy a Matter And From-ról kizárólag a Chrome hangoztt el. Örültem.
