"A legtöbbet a buliról szerintem az árul el, hogy több lány volt a férfi wcben, mint fiú!" - summázta az estét Csaba kollégám. Ebbe nem fogok egy pillanatra se belekötni, legfeljebb hozzáfűznék még pár gondolatot.

Komoly taktikai megbeszélést követően döntöttünk a korai (22:15 körüli) megérkezés mellett, mivel napokkal az esemény előtt elfogytak az elővételi jegyek, meg aztán tudtuk mi jól, milyen zsúfolt állapotok szoktak a Trafó előtt uralkodni. A tervünk bevált, de már kezdettől fogva feltűnt a nemek számunkara kedvező aránytalansága. Egészen pontosan negyed egyig egy asztalnál iszogatva vártuk a népet, amely addigra teljesen megtöltötte a helyet. Miután végigmértük a hármas-négyes-ötös csoportokban érkező, biológiailag igen túlfejlett tizenhatéveseket, bevetettük magunkat a tánctérre, középre és előre, ahogy azt kell. Jellemző volt a hangulatra, hogy innentől fogva már úgy körbeállták a színpadon táncolók a DJ pultot, hogy maga Busy P sem látott ki mögülük. A Daft Punk menedzser, sztárDJ és francia elektró-ikon, a maga teljes életnagyságában, egy ilyen picinyke, füstös és egyre inkább szétvert helyen debütált Magyarországon és tulajdonképpen gyerekeknek zenélt - nos, ez a gondolat egy picit riasztott minket, de csak a következő dekoltázs feltűnéséig. A tombolás egyre durvább lett, ahogy az órák teltek, az illemhelyek viszont villámgyorsan amortizálódtak. Telehányt piszoárok, eldugult wc-k és csapok, csatakos padló, koedukált jelleg, több kellemes cseverészés a lánywcben: ez volt a mérleg. Voltak ám ott zenészek is a hazai szcénából, például a Zagar frontembere, meg a Tits & Clits Csaba (nem azonos a kollégámmal, meg aztán más színű pólót is viselt), akitől megtudtam, hogy még kettő zenei projekten dolgozik, vagyis összesen hárman (ez mondjuk nem mentette meg a ruhatári szám elveszítésétől). A buli körülbelül négyig, fél ötig pörgött, utána viszont már feltűnően megfordult az ivararány és láthatóvá váltak a padlón szétdobált műanyag poharak és csikkek, valamint egy srác, aki már félúton kidőlt és a táncér jobb oldalába kapaszkodott, aztán csak feküdt mozdulatlanul. Summa summarum: élvezetes este volt, jó zenékkel, sok-sok slágerrel, óriási hangulattal, valószínűleg régen voltak ennyien Death Discon, talán az elsőn még 2005 nyarán, esetleg az azt követőn. A Kollektívás pultusoknak (DJknek) viszont üzenném, hogy lelkesedésük tiszteletre méltó, de mindez még nem tudja ellenpontozni a keverési hiányosságokat, legalább a bítmeccs fogalmát vegyétek át még egyszer. Amúgy meg keep up the good work, tudva azt, hogy mennyire viszontagságos hazánkban ilyen kezdeményezéseket menedzselni. Örültem!